Természetes és hatékony stresszkezelés a Bowen technikával

„Az emberek általában azt értik a stresszes vagyok” kifejezés alatt, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikor az ember stresszes. A stressz (...) független az egyén szubjektív érzésétől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológiai folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének”

Dr. Máté Gábor: A test lázadása. Ismerd meg a stresszbetegségeket. 2011. 52.oldal

A stressz alapvetően nem káros dolog, mindannyian átéljük bizonyos helyzetekben, és kis mennyiségben szükségünk is van rá, hogy motiváltak, energikusak legyünk. Viszont normális esetben ez egy rövid ideig tartó állapot, amely a stressz- vagy veszélyhelyzet elmúlásával eltűnik, és ezzel együtt a szervezet is visszaáll az izgalmi állapotból a normális működésmódba. A problémát az jelenti, ha a negatív stressz tartóssá válik (ezt hívják distressznek), és így szervezetünk is állandóan a "veszélyhelyzet üzemmódban" működik, aminek súlyos és hosszú távú egészségügyi kockázata van. Viszont manapság mivel a túlzsúfolt naptárak, véget nem érő teendőlisták és 48 órásra nyújtott napok a normálisak, ezért elfeledkezünk arról, hogy a szervezetünk egyáltalán nem ilyen életmódra lett megalkotva. Nem véltelen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a stresszt a 21. század legnagyobb, egészséget veszélyeztető tényezőjének nyilvánította. A Te környezetedben is biztos sokaknak van emésztőrendszeri (pl. reflux, IBS), hormonális (IR, termékenységi vagy pajzsmirigy), vagy mentális (depresszió, szorongás) problémája, amelyek tipikus stresszbetegségek.

Mi a stressz?

A stresszt úgy definiálhatnánk, mint az élőlényben végbemenő olyan belső változásokat, melyek a fenyegetettség érzésének következtében zajlanak le. Azonban ez egy automatikus, zsigeri szinten végbemenő folyamat, melyet legtöbbször nem is érzékelünk tudatosan. Veszély esetén bennünk is ugyanzok a folyamatok zajlanak le, mint az állatokban: a fenyegetettség érzésére a harcolás, menekülés vagy lefagyási válasszal reagálunk, a fenyegetés típusától és mértékétől függően.

Hogyan hat ránk?

Stressz hatására testünkben a szimpatikus idegrendszer támadási vagy védekezési (harcolj vagy menekülj) mechanizmusa aktiválódik, mely az egész szervezetből számos fiziológiai reakciót vált ki.
Ez a folyamat többek között az alábbiakkal jár: megemelkedik a vérnyomásunk, légzés-és pulzusszámunk, megfeszülnek az izmaink, nagy mennyiségű stresszhormon (adrenalin, noradrenalin, kortizol) kerül véráramunkba. A szervezet teljes kapacitását a támadásra, a menekülésre vagy lefagyásra mozgósítja. Ehhez minden nem létfontosságú funkciót, például az immunrendszert és emésztést leállítja. Ezzel szemben az izomok vér-és cukorellátása megnövekszik, és az izomzat, felkészülve a támadásra vagy futásra, megfeszül.

Mikor és
mitől lesz veszélyes a stressz?

Napjainkban a legtöbben folyamatos, azaz krónikus stressz alatt élünk, emiatt a szervezetünk beleragad az állandó védekezési és készenléti állapotokba, aminek következtében nem tudunk megnyugodni se fizikai, se mentális se érzelmi szinten. Mivel a szerveztünk a stressz következtében állandó készenléti állapotban van, szervrendszereink sem tudják megfelelően végezni a feladataikat, hiszen működésüket és energiájukat a védekezési és készenléti állapotok támogatására fordítják. Az az evolúciós válaszmechanizmus (harcolj vagy menekülj), ami őseinket megmentette a kardfogú tigristől, ugyanúgy aktivizálódik a modern stresszhelyzetekre: amikor az e-mailjeink, a főnökeink, vagy a sárgacsekk befizetése és ezzel kapcsolatos félelemérzet „szorítja össze a gyomrunkat”.

Ki lehet aludni a krónikus stresszt?

Fontos megérteni, hogy stressz következtében hormonális változások mennek végbe a szervezetben, így, amikor a stressz már krónikussá válik, és alul-, illetve túlműködések, betegségek alakulnak ki tőle, akkor nem lehet egyszerűen kialudni hétvégén. A szervezetet vissza kell állítani a megfelelő működésmódba, hormonális szinten is! Ezért nem tud ezen az állapoton önmagában az alvás segíteni . A megelőzésben kiemelkedő szerepe van a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, rostdús táplálkozásnak, megfelelő vízivásnak, a rendszeres mozgásnak és stresszkezelési technikák alkalmazásának.

Kortizol-
hiány

A mellékvese egy idő után kimerül az állandó kortizol stresszhormon termelésben. Mivel a kortizol az ébrenlét hormona is, tartósan magas kortizol szint miatt nem tudunk éjjel aludni (mely elalvási, vagy átalvási problémákban jelentkezik). A túlzott kortizol-termelés következtében kialakuló kortizolhiány pedig hatással van az egész hormonrendszerre, és progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy-alulműködéshez, meddőségi problémákhoz is vezethet.

Mi a krónikus stressz ára?

A krónikus stresszért az árat előbb-utóbb megfizetjük, mert a test mindig benyújtja a számlát. Ezek a folyamatok azonban sokáig láthatatlanok maradnak, így sokszor csak akkor azt vesszük észre, hogy a szervezetünket teljesen kimerítettük.
Az állandósult stressz testi-lelki problémákhoz, legyengült immunrendszerhez, ezáltal betegségekhez, általános egészségromláshoz, halálhoz is vezethet. A krónikus stressz fokozza az alábbi betegségek valószínűsítését:

  • szív- és érrendszeri,
  • légzőszervrendszeri,
  • emésztőszervi,
  • autoimmun betegségek
  • szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés, korai magömlés, impotencia) valószínűsége
  • lelki eredtű problémák (hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, pszichoszomatikus állapotok

Pszichológiai válaszok a stresszre

A krónikus és a testünkbe beragadt stressznek természetesen komoly lelki hatása is van:

  • szorongás (aggódás, félelem,feszültség, rossz előérzet), PTSD
  • harag, agresszió
  • depresszió, fásultság
  • fókuszálási, összpontosítási, kognitív problémák
  • állandó ébreségi állapot

A megoldás: a Bowen technika

A krónikus stressz jelentősen gyengíti immunrendszerünket és mentális egészségünket is. Így a hatékony, gyógyszermentes stresszkezelés és az egészségesen működő test mindannyiunk számára prioritást kell, hogy élvezzen. Viszont a testben gyógyulási, regenerációs és helyreállító folyamatok csak a paraszimpatikus idegrendszer dominanciája alatt, a test nyugalmi állapotában indulnak be. Ennek az állapotnak az elérésében tud óriási segítséget nyújtani a Bowen technika, amely néhány finom mozdulattal mintegy átkapcsolja a vegetatív idegrendszert a paraszimpatikus működésmódba. Ennek köszönhetően a test képes lesz pihenni, regenerálódni, emészteni és újra visszatérni a homeosztázishoz, azaz a helyes, kiegyensúlyozott működésmódhoz. A kezelés javítja a szervezet vér- és nyirokkeringését, a tápanyagok felszívódását és a méregtelenítés hatékonyságát. A Bowen technika bizonyos fogásai direkt hatnak a hormonális működésre, köztük a vesére is, illetve, a szervezet pihentető üzemmódba való átkapcsolásával a stresszhormonok szintjét is csökkenti.
„Dalma az első perctől képes olyan támogató és nyugodt közeget teremteni, ami óriási segítséget nyújt abban, hogy az ember befelé tudjon figyelni, és lecsillapodjanak a gondolatai. A kezelés során mindig figyelembe veszi az aktuális állapotot is, és ennek megfelelően építi fel a fogásokat. Egy zsibbasztó nap után is biztos vagyok abban, hogy a Bowen után megújulva és teljes nyugalomban lépek ki a kezelésről."

Eszter, visszatérő vendég

A Bowen kezelés csöndben zajlik, mivel a cél az, hogy a kliens teljesen ki tudjon kapcsolódni. Sokan el is alszanak a kezelés közben a masszázságyon.